Nyáron gyakrabban kerül elő az UV-védelem témája, holott ez nem csupán a nyári meleg napsugarak idején fontos, hanem az év minden napján. Na de miért is kerül ez elő ilyenkor? Mit is jelent az, hogy UV-sugárzás? Miért kell óvatosnak lennünk? És hogyan is védhetjük meg szemünket és bőrünket a káros sugarak okozta elváltozások ellen? Ezeket a kérdéseket fogjuk röviden körbejárni a következő cikkben, a bővebb információkért pedig csatolunk egy-két forrásanyagot, hogy jobban elmélyíthessük a tudásunkat, és egy kérdés se maradjon megválaszolatlanul.
Először is tisztázzuk a fogalmat, illetve a jelenséget, amiről beszélünk. A napfény több részre osztható fel. Hullámhossz alapján három csoportot különböztetünk meg: az infravörös sugarakat, a látható fény tartományát (770-400 nm) és az ibolyántúli sugarakat (UV-sugarak, hullámhossz 400-100 nm). Az „nm” nanométert jelent.1
Az UV-sugárzás 3 csoportra bontható
UVC (100-280 nm), UVB (280-315 nm) és az UVA (315-400 nm). A földfelszínt elérő ultraibolya sugárzás számos tényezőtől függően növekedhet vagy csökkenhet. Az egyik ilyen tényező az ózonréteg, amely vékony pajzsot alkot a sztratoszférában, és megvédi a földi életet a Nap UV-sugárzásától, illetve egy bizonyos részétől, hiszen ez a réteg elnyeli az összes UVC-sugárzást, (ami a legkárosabb az emberi szervezetre), a legtöbb UVB-sugárzást és nagyon kevés UVA-sugárzást. A földfelszínt elérő UV-sugárzás kb. 90-99%-a UVA, míg az UVB sugárzásból csupán 1-10%-a ér ide. 2
Részenként is vizsgáljuk meg a különböző csoportjait, hogy minek milyen hatása van az emberi szervezetre. Az UVC egy rövidebb hullámhosszú, de nagy energiájú sugárzás. Ezt szerencsére az ózon szűri, különben égési sérüléseket és bőrrákot okozna. Az UVC-sugárzást mesterségesen előállítva, fertőtlenítésre szokták használni. Az UVB-sugárzásnak csak egy nagyon kis százaléka éri el a földfelszínt, azonban még ez is nagy energiájú sugárzásnak számít. Ez a nagy energiájú sugárzás képes áthatolni a felső hámrétegen, ezzel komoly bőrpírt, leégést okozva. A leégés mellett ez a sugárzás felelős leginkább a bőrrákért, illetve szerepet játszik a ráncosodásban és a bőr idő előtti öregedésében (photoaging3) is. Az UVB sugárzás DNS-károsodást okozhat, ami génmutációkat, immunszupressziót, oxidatív stresszt és gyulladásos reakciókat válthat ki. Az UVA-sugárzás az, amivel leginkább érintkezünk nap mint nap, télen-nyáron. Alapvetően sokáig nem tartották károsnak, de bebizonyosodott, hogy itt is fontos a mértékletesség, hiszen a túlzott és hosszú ideig tartó folyamatos sugárzás ugyancsak okozhat leégést, és gyorsítja a bőr öregedését, ahogy a bőr elveszítheti rugalmasságát, és természetes védőfunkciója is sérülhet. Ennek a sugárzásnak a következménye a pigmentáció kialakulása, vagyis a barnulás. Az UVA megfelelő szűrő nélkül át tud jutni az üvegen. 4
Melanóma
Itt Közép-Európában leginkább úgynevezett europid típusú emberek élnek, jelenleg számunkra ez a bőrszín miatt fontos információ, hiszen ezen a területen leginkább világosabb bőrtónusú a közösség. Az UV-védelem szempontjából ez rendkívül fontos, hiszen a világos bőrű embereknél akár 16x nagyobb a bőrelváltozások aránya, mint mongolid vagy a negrid rasszba tartozó embereknél. Egy 2010-ben publikált, USA-ban készült felmérésben azt találták, hogy évente kb. 132 000 új melanómás esetet regisztrálnak világszerte. Ez az egyik legveszélyesebb, magas halálozási értékkel járó bőrelváltozás, viszont ami nagyon fontos, hogy a melanóma korai stádiumában szinte mindig kezelhető. A betegség késői diagnózisának tulajdonítható a magas halálozási ráta, amikor a karcinóma a test más részeire is átterjed. Jól kezelhetősége ellenére ez az egyik leggyakoribb ráktípus, amellett, hogy az érintett betegekre mind fizikai, mind mentális nyomást gyakorol, az egészségügy számára is komoly terhet jelent. Ennek a betegségnek az egyik fő okozója az UV-sugárzás. 5
Az UV sugárzás mértékét befolyásoló tényezők
Egy másik szempont, ami befolyásolja az UV sugárzásnak való kitettségünket, az a napszak és az évszak. A nap délelőtt 10 és délután 4 óra között éri el a legmagasabb csúcspontját. Ebben az időszakban kell a napsugaraknak a legkisebb távolságot megtenniük, és általában ekkor a legmagasabb az UVB szintje. Kora reggel és késő délután a napsugarak ferdén haladnak át a légkörön, így az intenzitásuk jelentősen csökken. Az Egyenlítőhöz közelebb érve nő az UV-sugárzás mennyisége, és ezáltal az UV-sugárzás okozta elváltozások előfordulása is. Az UV-sugárzás mértéke a felhőborítottságtól is függ, így ha borúsabb az idő, vagyis sűrűbb a felhőzet, akkor alacsonyabb az UV-sugárzás mértéke. A tengerszint feletti magasság is befolyásolja, ez különösen fontos a téli sportoknál. Mind a síelés, mind a hegymászás szerelmeseinek is figyelniük kell erre, mivel minden kb. 1000 méteres szintemelkedés esetén az UV-sugárzás intenzitása 10-12%-kal növekszik. Ide kapcsolódó lényeges információ, hogy a hó, a homok és a fém felületek az UV akár 90%-át is visszaverhetik. A tengervíz akár 15%-ot is visszaverhet, ezért különösen fontos, hogy ne csak a vízparton, de a vízben, illetve a vízen (pl. vitorlázás közben) is folyamatosan óvjuk magunkat az UV-sugárzástól. 6
Az UV-sugárzás szemre gyakorolt hatása
Most, hogy végig vettük a folyamatot, térjünk is rá a szemre!
Alapvetően az egy tévhit, hogy a napszemüveg árnyékoló funkciója önmagában védelmet biztosít az UV-sugárzással szemben. Ami a valódi védőfunkciót látja el, az a szemüvegben lévő lencse. Valójában teljesen mindegy, hogy ez a lencse színezett vagy átlátszó, amennyiben el van látva UV-védelemre alkalmas felületkezeléssel, akkor már nagyon sokat tettünk a szemünk egészségének megőrzése érdekében. A WHO valamint számos optikai és optometriai szervezet közösen megállapodtak a 400 nm-es határértékben. Így amikor szemüveget vásárolunk, győződjünk meg arról, hogy UVA és UVB védelemmel ellátott, 280-400 nm közötti UV-sugárzás szűrésére képes az adott szemüveglencse.7 Ami nagyon fontos, és jobban fel kellene hívni rá a figyelmet, hogy a legtöbb napszemüveg lencse vagy optikai szemüveglencse műanyag alapanyagból készül, ami rendkívül sérülékeny. Amennyiben az UV-szűrő funkció nem a lencse anyagába van beépítve, hanem rétegként viszik fel a lencse felületére, úgy sérülés, vagyis karc, kopás, repedés esetén a sérült területen keresztül az UV-sugár gond nélkül, egyenesen a szemünkbe jut. Ilyen esetben a szemüveg a funkcióját már nem látja el, ezért mindenképpen javasolt a lencsecsere.
A szem egy összetett, több rétegből álló szerv, ami a látható fényt a retinán fogadja és alakítja képpé. A köztes rétegek feladata többek között, hogy különböző mértékben elnyeljék az UV-sugárzást, és ezáltal védjék a retinát az UV-sugárzás káros hatásaitól. A legkülső szaruhártya elnyeli az UVB sugárzás nagy részét, amit a retina előtt lévő szemlencse és az üvegtest tovább csillapít. Az UVA-t a szaruhártya kevésbé tudja felfogni, ezt inkább a belső rétegek csökkentik, hogy ne érje el a retinát.
Az UV-sugárzásnak egyetlen akut klinikai hatása ismert a szemmel kapcsolatban, ez pedig a fotokeratitisz, amelyet hóvakságnak vagy hegesztővakságnak is neveznek. Ez egy fájdalmas, átmeneti, gyulladásos állapot, amit a szaruhártya hámjának leginkább az UVB-sugárzás által okozott károsodása okoz. Jellemzően 6-12 órával a kitettség után jelentkezik ez az állapot, és kb. 48 órán belül meg is szűnik, hosszú távú következmények nélkül.8
A szemészetben megjelenő, UV-sugárzáshoz köthető leggyakoribb elváltozások az időskori makuladegeneráció (AMD), a galukóma, a szürkehályog. Továbbá a könny mennyiségére és minőségére is hatással lehet. A legnagyobb UV-sugárzásnak a szem elülső felszíne, azon belül is a szaruhártya van kitéve, a közvetlenül szemfelszínt érő UVB-sugárzásnak a kb. 80%-át nyeli el. Éppen ezért a szaruhártyán jelentkező kórképek, mint pl. a pterygium (kúszóhályog) és a pinguecula gyakori következményei a magas UV kitettségnek. A szemészeti kórképek kialakulását is az UV-sugárzás DNS-károsító hatására, az oxidatív stresszre lehet visszavezetni.9
A gyermekek különösen érzékenyek az UV-sugárzásra, mivel nagyobb a pupillájuk és átlátszóbb a szemhéjuk. Az emberek 18 éves koruk előtt érik el az életük alatt kapott UV-sugárzás 80%-át. Ezért a szemet és a szem körüli érzékeny bőrszöveteket hatékonyan, minden nap védeni kell napszemüveggel, átlátszó optikai szemüveglencsével, UV-blokkoló funkcióval vagy UV-védelemmel ellátott kontaktlencse viselésével, már fiatal kortól kezdődően.10
A mindennapos rutinunk részeként javasolt az UV-védelem beiktatása. Számos lehetőség áll manapság már rendelkezésünkre, hogy látásunkat és bőrünket is meg tudjuk óvni, és ameddig lehet, fiatalos megjelenésünket is megőrizzük. Nagyon sok fajta napszemüveg, optikai szemüveglencse és kontaktlencse közül válogathatunk már. A legjobb választás az eszközök kombinációja, vagyis egy jó minőségű, nagy felületen védelmet biztosító napszemüveg alá, egy UV-védelemmel ellátott kontaktlencse. Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy nem csupán a szemünk és arcunk védelmére kell ügyelni, hanem azon bőrfelületeinkre is, amik a közvetlen napfénnyel érintkeznek. Mint ahogy olvashattuk, az UV-sugárzás okozta komoly elváltozások rendkívül egyszerű módon kivédhetők lennének. Fontos a prevenció, és a tudatosság. Járjunk rendszeres szűrővizsgálatokra, és ellenőriztessük szemüvegeink állapotát, UV-védelemre alkalmasságukat!
1 https://tudasbazis.sulinet.hu/hu/szakkepzes/kereskedelem-es-marketing/kereskedelmi-es-marketing-modulok/napozoszerek-fenyvedo-es-barnito-keszitmenyek/a-napfeny-hatasa
2 https://onlinelibrary.wiley.com/doi/full/10.1111/j.1365-4632.2010.04474.x#b21
3 https://onlinelibrary.wiley.com/doi/full/10.1111/phpp.12145
4 https://onlinelibrary.wiley.com/doi/full/10.1111/j.1365-4632.2010.04474.x#b21
5 https://www.tandfonline.com/doi/full/10.2147/OPTH.S46189
6 https://onlinelibrary.wiley.com/doi/full/10.1111/j.1365-4632.2010.04474.x#b21
7 https://www.tandfonline.com/doi/full/10.2147/OPTH.S46189
8 https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0079610706000198
9 https://onlinelibrary.wiley.com/doi/full/10.1002/jbio.201700377
10 https://onlinelibrary.wiley.com/doi/full/10.1002/jbio.201700377
Ebben a blogbejegyzésben semmi sem minősül orvosi szaktanácsadásnak, és nem is helyettesíti a szakemberek személyre szabott javaslatait. Kérdés esetén fordulj szemész szakorvosodhoz, kontaktológusodhoz!