Közeleg a szeptember, ami egyet jelent a kis- és nagyiskolások számára egy élményekkel és megpróbáltatásokkal teli újabb tanév kezdetével. Számos teendő zajlik még a becsengetés előtt, a nyáriszünet vége felé, hogy minden gördülékenyen menjen már az iskola kapuin belül. Szülőként is, főleg amikor a gyermek az első évét kezdi, de talán még a gyakorlottabbakat is megterhelheti az augusztusi „felkészülő időszak”. A végtelen hosszú tanszer, technika doboz, ruha és sportfelszerelési lista mellett javasolt egy egészségügyi állapotfelmérést is végezni ilyekor a gyermekeken, különös tekintettel a látásukra.
Ehhez szeretnénk segítséget nyújtani az alábbi blogcikkben, hogy miként végezhet otthoni „gyors szűrést” gyermekén, mik azok a jelek, amikre figyelni kell vagy mit érdemes átbeszélni velük, hogy kiderüljön, van-e bármilyen rejtett panasz.
Az első nagy lépések, kicsi lábakon
Mikor a gyermekek az óvoda több éves biztonságából kikerülnek egy új környezetbe, számtalan ingerrel találkoznak, amikkel korábban nem. Látásuk szempontjából is egészen más lesz a helyzet, mint korábban. Az óvodában leginkább közelre néznek, mikor játszanak, rajzolnak, kézműveskednek, illetve kint az udvaron nagyobb távolságokra tekintenek. Mondhatjuk azt, hogy a nap folyamán viszonylag aktívan váltogatják a tekintési távolságokat, nincsenek szigorúan behatárolva. Ezzel szemben az iskolában, bár az első év még nem a folyamatos tanulásról szól, de ennek ellenére is a gyermekeknek általában 45 perceket egy adott távolságra és közelre tekintéssel kell töltenie, miközben információkat gyűjt. Ilyenkor sokkal fókuszáltabbak, próbálnak jól teljesíteni. Ahhoz, hogy ez megfelelően működjön, elengedhetetlen a tökéletes látásélesség.
Sokszor lehet azt tapasztalni, hogy egy, addig az óvodában viszonylag nyugodt gyermek, az iskolai feladatok hatására „rosszalkodni” kezd, nem figyel órán, nyüzsög, mással foglalkozik. Ám ennek az ellenkezője is előfordulhat, hogy az óvodában egy aktív, jól teljesítő, közösségi gyermek, bekerülve az iskolába, befordul, nem szívesen vesz részt az osztály életében, nem igazán teljesít jól, és mindig „mérgesen néz”, azaz hunyorog. Természetesen ezek a tünetek NEM KIZÁRÓLAG látásbeli panaszok hatására alakulhatnak ki, de gondolni kell erre is!
Prevenció 0-6 éves kor között
Mit tegyünk, ha ilyesmi viselkedésbeli változást tapasztalunk gyermekünkön az iskola (vagy akár az óvoda) megkezdése után? Először is, gondoljuk végig a legalapvetőbb dolgot, hogy a gyermek örökölhet-e látásproblémát? Amennyiben Anya, Apa vagy Nagyszülők között van olyan, aki (vagy akik) fiatal kora óta szemüvegviselő, az öröklés lehetősége fennáll.
Örökléstől függetlenül a gyermekeket életük első pár évében az iskolakezdésig legalább 3x javasolt elvinni teljeskörű látásvizsgálatra gyermekszemész szakorvoshoz. A javaslat, hogy először kb. 6 hónapos koruk körül, majd óvoda előtt kb. 3 évesen és az iskola megkezdése előtt kb. 5-6 éves korban legyenek megvizsgálva. Iskolakezdés előtt érdemes még a nyári időszak elején megejteni a látásvizsgálatot, hogy ha esetleg szemüvegre lenne szüksége a gyermeknek, akkor a nyári időszak alatt legyen ideje megszokni, megtanulni viselni a szemüvegét. Ne az iskola kezdeti izgalmaihoz adódjon még hozzá a szemüveg, mint esetleges plusz stresszforrás. Félreértések elkerülése érdekében ez a javaslat 3 alkalmat jelent, vagyis háromszor szükséges meglátogatni a doktor nénit vagy bácsit. Abban az esetben, ha mindent rendben találnak, akkor is érdemes mind a három szűrési alkalmon részt venni, hiszen probléma ezekben a gyorsan fejlődő életkorokban bármikor kialakulhat.
Egy-egy javasolt vizsgálat között otthon is tesztelhetjük a gyermekek látását. Nem csupán a látásélességet, de a kétszemes együttlátást is fontos figyelni. Nagyobb gyerekeknél egyszerűbb otthon is külön-külön szemmel ellenőrizni, hogy 5 méterről milyen a látása. Takarjuk le egyik, majd másik szemét a gyermeknek úgy, hogy ahhoz ne érjünk hozzá - lehet pl. egy kalóz szemtakaróval is. 1-től haladjunk 5 méterig egyenes vonalban hátrafelé, és sík fehér háttér előtt, méterenként mutassunk számokat a kezünkkel. A gyermek mutassa vagy mondja ugyanazt, mint amit lát. Ez egy végtelen egyszerű SZŰRÉSI lehetőség, de semmilyen módon nem helyettesíti az orvos által végzett vizsgálatot.
Amire érdemes még odafigyelni, hogy ha a gyermek szeme „ide-oda elmozdul, elfordul majd visszaugrik”, „fáradtan kifelé/befelé szalad egy pillanatra a szeme” mindenképpen keressünk fel egy gyermekszemészt, hiszen ilyenkor akár egy kancsalságról is lehet szó. Ezeket az eltéréseket iskola előtt nagyon fontos lenne kiszűrni.
Prevenció 6-18 éves kor között
Kitérnék néhány szó erejéig a prevenció témán belül egy, a mai napig is megosztó témára, a képernyőidőre. Szemészszakorvosok, optometrista, kontaktológus és szakmabeli kollégák találkoznak nap mint nap a rendelőkben, üzletekben azzal a jelenséggel, hogy az egészen picike gyermekektől (pár hónapos) a nagyobbakig (1-12 éves), a kamaszoknak meg szinte a 100%-a a telefont/tabletet, elektronikus eszközt nézve ütik el az időt. Alapvetően a várakozással eltöltött kb. fél óra-óra még nem is jelentene akkora problémát, de mind tudjuk, hogy ez a képernyőidő folytatódik az utazás alatt, otthon, az iskolában és már a szabadidő nagy részét is ez teszi ki. Ez pedig komoly probléma. Az iskolakezdés témaköréhez kapcsolódva az egészen kicsi gyermekekre tér ki a WHO1 2019-ben kiadott ajánlása, ami azóta is érvényben van. E szerint 2 éves kor alatt egyáltalán NEM JAVASOLT, 2-5 éves kor között megszakításokkal naponta MAXIMUM 1 óra képernyő előtt eltöltött idő az, ami még a gyermekek számára nem okozhat problémát. Az idősebb korosztályra vonatkozóan a napi ajánlás az 5-17 éves kor között a napi maximum 2 óra.
2019-ben egy dán tanulmány megdöbbentő eredményeket publikált a 16-17 éves korosztály napi képernyő idejéről. A felmérés lényege a fizikai aktivitás, a képernyőidő és a myopia (rövidlátás) összefüggéseinek kutatása volt. A felmérés eredménye azt mutatta, hogy a fiatalok, akik napi 6 órát vagy ennél többet töltenek képernyő előtt, dupla akkora eséllyel lesznek myopiások, mint akik ettől kevesebbet. A tanulmány vizsgálta a szabadban töltött időt is és annak jótékony hatásait a rövidlátással kapcsolatban.2 A szemészeti vonatkozásokon kívül számos szakág vizsgálja a gyermekekre gyakorolt hatását a digitális eszközhasználatnak, érdemes a témában tájékozódni a friss fejleményekről. Pl. számos friss cikk szól a mentális és viselkedésbeli változásokról.3
Iskolás korú gyermekeknél, amikor a növekedés felgyorsul, nagyot nyúlnak, akkor is javasolt a kiskorihoz hasonlóan egy gyermek szemészszakorvosi vizsgálaton részt venni. Ez kb. a 12-16 éves kor között esedékes. Ilyenkor nem csak a magasság változik, hanem a szem mérete is módosulhat. Gyermekenként eltérő, hogy jelzik-e a szülők felé vagy sem, hogy már nem igazán látnak jól az iskolában. Gyakran előfordul, hogy a tanárok értesítik a szülőt, hogy hunyorog a gyermek, nem tudja elolvasni a táblát, romlik a teljesítménye. Kamaszkorban nehézséget jelenthet a gyermekekkel való kommunikáció, így érdemes otthon is figyelni, hogy esetleg változik-e a TV nézési szokása, a feliratokat messzebbről látja-e. A kisebb korosztálynak javasolt otthoni látásellenőrzési módszer ebben az életkorban is jelenthet egy „gyors szűrést”.
Kamaszkorban külön kritikus kérdés az iskola, hiszen már nem csupán a tanulásról szól, hanem a gyermekek itt élik a társadalmi életüket is. Ebben a korban rendkívül fontos szerepet játszik az életükben a külső, a megjelenés, így gyakran, ha kiderül, hogy szemüveg viselése javasolt, erősen ellen szoktak állni. Tudni kell, szülőként is, hogy a 12-16 éves korosztálynak már nem csupán a szemüveg áll rendelkezésükre, hogy javítsunk a látásukon. A rendelőkben, üzletekben gyakran találkozunk azzal, hogy a gyermek egyértelműen kijelenti, hogy nem fog szemüveget viselni, bármit mondhatunk neki, akkor sem, a szülők pedig próbálják meggyőzni. Ilyenkor, mikor előkerül szakembertől, mint javaslat a kontaktlencse, akkor a gyermek arca hirtelen kivirul.
Lehetőségek a látáskorrekcióra gyermekeknek
Beszéljünk pár szót a látásjavítási lehetőségekről általánosságban. Az egyik ilyen, amit gyermekeknek szoktunk javasolni, a szemüveg. Millió féle-fajta dizájn, sportos és csinos, divatos formák, színek, törhetetlenek és fejpánttal rögzíthetők, szóval rengeteg opció létezik. Fontos azonban kiemelni, hogy nem kizárólag a szemüveg jelent megoldást a gyermekek számára.
Bizony, kontaktlencse is alkalmazható, jóllehet szigorúbb szabályokkal, mint a felnőttek esetében. Gyermekek esetében korosztályonként és a fénytörési hiba függvényében szoktuk elkülöníteni, hogy kinek milyen típust javaslunk, mivel számtalan fajta elérhető már a piacon. A kemény kontaktlencsétől, az éjszaka hordhatón át a lágy kontaktlencsékig a lehetőségek szinte végtelenek. Azt tudni kell, hogy azért nem minden gyermeknek adható kontaktlencse és van, amihez orvosi engedély, javaslat szükséges. Konkrét életkori szabályozás nincsen, ami a kontaktlencse viselést korlátozná. 12-14 éves kor körül már kellően felelősségteljesek a gyerekek, hogy megfelelően tudják alkalmazni, viszont előtte szülői felügyelettel már fiatalabb korban is el tudják kezdeni hordani a lencsét. Amennyiben a kontaktlencse mellett teszi le a voksát a gyermek és a szülő is, mert természetesen korból is adódóan teljes szülői felelősségvállalás mellett lehetséges belevágni, ilyenkor a napi, eldobható lágy kontaktlencsét szoktuk javasolni. Leginkább higiéniai okai vannak a napilencsének. Lehet bármennyire is precíz egy gyermek, a többször használatos kontaktlencsék mindennapos ápolást igényelnek, ami még az elején, amíg nincs meg a rutin, nagyon nagy feladat és felelősség.
Az, hogy szemüveg vagy kontaktlencse legyen, esetleg (ez talán a legjobb megoldás) mindkettő, elsősorban a gyermektől függ. Fontos ismerni a napi rutinját, az elfoglaltságait, mivel tölti a szabadidejét, mennyire aktív, mennyire felelősségteljes, van-e a családban más szemüveg vagy lencse viselő és még jó pár kérdés felmerül a vizsgálat alkalmával, mikor ez a döntés megszületik. Sosem kell egyedül dönteni szülőként, ezért dolgozunk annyian a rendelőkben, üzletekben, hogy tanácsokkal segítsük a döntést. Jó, ha van ismerős is, aki el tudja mondani a tapasztalatait, de nem szabad kizárólag az innen-onnan hallottak alapján dönteni. Minden látásjavító eszköznek van előnye, hátránya, vannak szabályok, bizonyára furcsa lenne/lesz megszokni, bármelyik mellett is születik meg a döntés.
Lényeg, hogy mindig van lehetőség újdonságokat kipróbálni. A szemészet, optika folyamatosan fejlődő iparág, a szakemberek és a gyártók nap mint nap azon dolgoznak, hogy a változó igényeknek eleget tegyenek.
1 https://www.who.int/news-room/detail/24-04-2019-to-grow-up-healthy-children-need-to-sit-less-and-play-more
2 https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/31502414/
3 https://www.aacap.org/AACAP/Families_and_Youth/Facts_for_Families/FFF-Guide/Children-And-Watching-TV-054.aspx
Ebben a blogbejegyzésben semmi sem minősül orvosi szaktanácsadásnak, és nem is helyettesíti a szakemberek személyre szabott javaslatait. Kérdés esetén fordulj szemész szakorvosodhoz, kontaktológusodhoz!