Amikor általában a szemünkről beszélünk, valójában a legtöbb esetben inkább a látásunkra gondolunk. Például sokszor hangzik el az a mondat, hogy “Nekem nem jó a szemem, ezért kontaktlencsét viselek.” Lényeges különbség van, hiszen a szem az egy szerv, a látás pedig egy vizuális ingereket feldolgozó biológiai mechanizmus. A kettő együtt adja a látószervet (szemgolyó, látóideg, izmok, szemhéjak, könnyszervek).
A szem, vagyis szemgolyó kétségtelenül fontos része a látásnak, hiszen ezen keresztül jut be az információ a külvilágból. Amolyan komplex, a fényképezőgépek optikai rendszeréhez hasonlítható, közvetítő csatorna, melynek elemei a szaruhártya, a pupilla, a szemlencse, és az üvegtest. Az általuk leképezett információ a szemgolyó hátsó pólusán fut össze (ideghártya). Bármire, amire ránézünk, apró részleteiben, mint sok-sok különálló mini mozaikkocka utazik a retináig, ahol találkoznak egy pontban, majd összeállnak egy egész képpé.
Na de itt korán sincsen vége a folyamatnak. Ahhoz, hogy ez az összeállt mozaik képként megjelenjen számunkra, vagyis lássunk, tovább utazik a kép a látóideg mentén, majd a tekervényes út végén a látókéregben megjelenik a kép. Ez a látás folyamata, persze csak tömören. Szemészed vagy optometristád még biztosan tudna mesélni izgalmas dolgokat! Nézzük meg kicsit alaposabban azt is, hogy min keresztül zajlik a látás. Kontaktlencse viselőként hasznos tudni, hogy hova is kerül fel az a lencse mindennap. A kontaktlencse a szemgolyó 3 rétegéből a legkülsővel van kapcsolatban, a külső rostos réteggel. Ide tartozik az ínhártya, a szem fehér része és a szaruhártya, ami a szem egyik legérzékenyebb része. A kontaktlencse alapvetően a könnyfilmben úszkál, de a szarhártya előtt helyezkedik el, így hatnak egymásra. Amikor szakemberek a kontaktlencse helytelen használatából adódó problémákról beszélnek, mint például: a nem megfelelő ápolás okozta gyulladások, a nem megfelelő higiéniai körülmények a kontaktlencse be és kivétele közben, gyakori viselési idejű kontaktlencsék 30 napon túli hordása, alvásra nem alkalmas kontaktlencse folyamatos viselése, nos ilyen esetekben leginkább a szaruhártya az elszenvedője a szabályok be nem tartásának. Mint olvashatjátok feljebb, ez is komoly részt vállal a látás folyamatában, így fontos, hogy nagyon vigyázzunk rá! A szaruhártya teljesen érmentes, tökéletesen átlátszó része a szemnek. Ebből adódóan a táplálásához szükséges oxigén egy jelentős részét a levegőből veszi fel.
Mivel a kontaktlencse egyfajta gátat képez a levegő és a szaruhártya között, nagyon fontos, hogy megfelelő oxigénáteresztő képességgel rendelkező típust viseljünk. A megfelelő típus kiválasztásában szakember tud segítséget nyújtani. A megfelelő oxigénellátás érdekében szükséges betartani a kontaktlencse viselési szabályait, és kerülni annak túlhordást. A kontaktlencse után érdeklődők szokták feltenni a kérdést, hogy de „mit csináljak, ha hátra csúszik a lencse a szememben?”. Először is ne ess pánikba! Erről gondoskodott az Anyatermészet, hogy ne történhessen meg. Az alsó szemhéjadat lehúzva egy kis zsákot látsz (kötőhártyazsák), pont ilyen van a felső szemhéjadnál is. Nem tud elveszni, de valóban begyűrődhet a felső szemhéj alá. Ez a szem védőburok része, ha ide valahogy bekerül a kontaktlencse, fordulj szakemberhez, ők könnyen kihalásszák onnét.
Forrás: https://www.aao.org/eye-health/anatomy/parts-of-eye
Ebben a blogbejegyzésben semmi sem minősül orvosi szaktanácsadásnak, és nem is helyettesíti a szakemberek személyre szabott javaslatait. Kérdés esetén fordulj szemész szakorvosodhoz, kontaktológusodhoz!